Bakos Magdolna

A nagyatádi Nyitnikék Napköziotthonos Óvoda vegyes  összetételű „Tücsök” csoportjában, ebéd utáni pihenés kezdetén tartottam a hangtálas foglalkozást. A 26 fős csoportból 4 nagycsoportos kisgyermeket választottunk ki  megfigyelésre.
 
Problémás területként fogalmazódtak meg:
-    stressz miatti szorongás, rossz alvás, félelem ( 2 gyermek ).
-    felületes , éjszakai ,  rövid , töredezett alvás, agresszivitás.
-    hiperaktivítás, figyelemzavar, önbizalomhiány, szocializációs zavarok.
A gyerekek nagyon nyitottak voltak a hangokra, várták a Csiki Manót. A foglalkozások elején, ültek az ágyon, nyitott szemmel hallgatták a hangokat. A hiperaktív kisgyerek képtelen volt nyugalmi helyzetben maradni, odafutott a tálakhoz, meg vissza. A félős kislány a kabaláját szorongatta, azzal aludt.
 
A foglalkozások előre haladtával egyre többen voltak akik már fekve, de nyitott szemmel hallgatták a mesét és az aláfestő hangokat. A hiperaktív kisgyerek nem ugrált fel ágyáról, és mindig kérdezte az óvónőtől , mikor érkezem.  Később megjegyezte a napok nevét, és számolta azokat. A félős kislány egyre többször, aztán végképp elhagyta kabaláját. A másik kislány már nem ölelte a maciját, csak mellette volt. Év végére csukott szemmel hallgatták a mesét, kezükkel gyakran kísérték testükön a Manó útját.
Az óvónővel való közös tapasztalatunk szerint a hangtálak sokat lendítettek a gyermekek fejlődésén.
 
A megfigyelt gyermekek általános közérzete javult. Nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak lettek.  Megszűnt az éjszakai bepisilés, sőt a kislány már másik szobában alszik. Óvodába érkezéskor pihentebbek, így a társas kapcsolatokban is kiegyensúlyozottság tapasztalható. Elfogadja, ha valaki nem lesz a barátja, mert  „ ott van a CSIKI MANÓ” aki őt szereti,  nem reagál agresszióval. Két barátja is lett év végére.  Az állandó meseszöveg segítette a testtudat, az „ én” kép kialakítását következésképpen nőtt önbizalmuk, bátrabbak lettek, jelentkeztek a foglalkozásokon, nőtt kommunikációs készségük.
 
Négy gyermeket figyeltünk meg, de az egész csoport jelen volt a hangtálas foglalkozásokon. A hangtálak hangjai rezgései őket is megsimogatta. Az óvónő elmondása szerint sok fejlődés tapasztalható a kreativitásukban, az alkotó kedvükben. Ugrásszerűen fejlődött rajzkészségük, táncmozdulataik ( testrészek analizált mozgása ), nőtt fantáziájuk (  improvizálás, mese szerkesztés ).
 
Összességében megállapítható, hogy a hangtálas foglalkozások ilyen formában is sokat segítettek a tanuláshoz szükséges képességek fejlődésében, a kudarc nélküli iskolakezdésben. Személyiségükben magabiztosabbak és határozottabbak lettek.




 


Vissza